Iskolai történetek - Bevezető

   Firenze mindennapjaihoz hozzátartozik a kultúrális sokszínűség. Egyetemi város lévén, a centro-ban rengeteg erasmusos diák laik. Aztán itt vannak a menekültek Afrikából. A bevándorló kolóniák Peruból. Az önmegvalósító amerikaiak és angolok, illetve a párjuk révén hosszabb-rövidebb ideig itt állomásozó nők. Az idelátogató turista ebből a sokszínűségből keveset érzékel párnapos útja alatt. Talán csak a lepedőjüket kiterítő fekete táskaárusok keltenek némi feltűnést a belvárosi utcákon. Pedig a falak mögött egy igazi, kétdimenziós lakosság él.
A vastag kövek mögött ott élnek a „vero fiorentino”-k (tősgyökeres firenzeiek) - akiknek családjai Dante koráig vezethetőek vissza - egy zárt, szoros közösséget alkotva, saját bejáratott helyeikkel, programjaikkal, baráti körükkel. És itt vannak, egy az előbbitől jól elkülönült, de többszintes rétegben a különféle ideverődött külföldiek is. Itt él az ukrán Ludmilla, aki egy családnál dolgozik bejárónőként. A perui Catherina, aki egy idős házaspárt ápol. A kínai Li-Yu és japán Atsuko, akik művészetet tanulnak. A magyar Ildikó-Éva és a francia Laura, akik olasz párjukhoz költöztek ide. Az iráni Muhammad, aki belsőépítészetet tanul. A brazil Ana, aki férjét kísérte ide egy hathónapos kiküldetésre. Anju Mauríciuszról, Diana Latviából, Nebay Eritreából és Natia Grúziából. Ez a sokszínű és vidám keverék pedig egy helyen találkozik többnyire össze: a nyelviskolában. A Dóm mögötti szűk utca egyik házának ódon falai mögött egy önkéntesek által működtetett iskola pici tantermeiben gyűlnek össze esténként a mindenféle nemzetiségű, vallású és korú nebulók, hogy elsajátítsák az olasz nyelv szépségeit.
   A nyelviskola egyedi tanterv alapján, saját tankönyvvel dolgozik. Egy tanév három trimeszterből áll, egy trimeszter három hónapig tart. Minden trimeszterben minden csoport négy tanárt kap. Egy hétfőit, egy keddit, egy szerdait és egy csütörtöki tanárt. Minden tanár követi a tankönyv struktúráját, így a tananyagban folyamatosan haladnak a csoportok, mégis lehetőség van arra, hogy különböző stílusú emberektől tanuljanak a diákok egy trimeszter alatt. A pénteki napokon kultúrális és különféle szabadidős, az iskola által szervezett programokon lehet részt venni. Így válik hát az iskola igazán sokszínűvé, hiszen a tanárok is mindenféle korúak, különböző szakmai múlttal rendelkeznek és Olaszország különböző tartományaiból származnak.
   Jómagam egy teljes tanévet jártam végig ebben az iskolában, és az olasz nyelv elsajátítása mellett rengeteg szórakoztató élménnyel is gazdagodtam. Ebben a sorozatban ezeket a kis történeteket szeretném megosztani az olvasókkal, melyeknek a hagyományos turista célpontokhoz és toszkán látnivalókhoz nem sok köze van, mégis Firenze igazi mindennapjaihoz szervesen hozzátartozik ez a kultúrális egyveleg is.

Olvass tovább: Iskolai történetek I. - A grúz miniszterelnök